Kockaszállás
| Kockaszállás (Косино) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Szentmiklós község | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 89643 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1026 fő (2001) | ||
| Népsűrűség | 1 668,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 236 m | ||
| Terület | 0,615 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 30′ 45″, k. h. 22° 47′ 58″48.512500°N 22.799444°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 45″, k. h. 22° 47′ 58″48.512500°N 22.799444°E | |||
 Kockaszállás
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kockaszállás témájú médiaállományokat. | |||
Kockaszállás (ukránul: Косино) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Munkácstól északkeletre, Szolyvától nyugat-délnyugatra fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredeti Kockaszállása neve magyar eredetű, a magyar Kocka~Koczka családnév és a birtokos személyjellel ellátott Szállás szó összetételével keletkezett. A birtokos személyjel a 18. század során lekopott. A névadás feltételezhető eredete, hogy a falu egy korábbi ideiglenes pásztorszállás helyén jöhetett létre. Későbbi ukrán neve szintén személynévi eredetű, a Koc~Koca ukrán családnév birtokos változata: Kosz faluja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a 16. század első felében települt kenézi falu, 1549-ben nevét „Koſkazallaſa” alakban írják. 1588-ban „Kuczkazallassa”, 1690-ben „Koczka Szállása”, de 1715-ben már csak „Koczka Szállás” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOCZKASZÁLLÁS. Koszena. Orosz falu Bereg Várm. földes Ura G. Schönborn Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Dunkafalvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Klotskofalvához is közel, mellyhez határja hasonlító.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koczkaszállás, (Kosinuw), Bereg vmegyében, orosz falu, Munkácshoz 1 1/2 mfldnyire: 154 g. kath., 5 zsidó lak. F. u. gr. Schönborn.”[2]
A trianoni béke előtt Bereg vármegye Latorcai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 430 lakosából 21 magyar, 28 német, 380 ruszin volt; ebből 9 római katolikus, 385 görögkatolikus, 28 izraelita volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. február 26.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2026. február 26.
