Hetyen

Hetyen (Гетен)
Hetyen címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Mezőkaszony község
Rang	falu
Alapítás éve	1270
Irányítószám	90222
Körzethívószám	+380 03141
Népesség
Teljes népesség	761 fő (2011)
Népsűrűség	595,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Terület	1,278 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 16′ 34″, k. h. 22° 23′ 00″48.276111111111, 22.383333333333
Hetyen Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetyen témájú médiaállományokat.

Hetyen (ukránul Гетен (Heten), korábban Ліпове (Lipove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregszásztól 21 km-re északnyugatra fekszik. Közigazgatásilag a mezőkaszonyi kistérséghez tartozik.

Nevének eredete

Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló Hetény személynév eredete vitatott. Egyes vélekedések szerint ez a magyar hét számnévnek a származéka. Más feltevés szerint a Hetény valamilyen népcsoport, törzs neve is lehet (l. Kiss Lajos: FNESz. I: 610-11).

Története

1270-ben említik először „Heytin” néven a lónyai uradalom határjárásában, mint Angelus birtoka. 1566-ban feldúlták a tatárok és sokat szenvedett a Micze-patak és a Tisza áradásaitól is. 1607-től lett református a falu.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HETÉNY. vagy Hetyen. Elegyes falu Bereg Várm. földes Urai több Uraságok, fekszik Mező Kaszonyhoz nem meszsze, és annak filiája.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hettyén, magyar falu, Beregh vmegyében, Kaszonyhoz 1 1/2 órányira: 5 r. kath., 16 g. kath., 398 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. F. u. Bárczy, Bay, Lónyay s m. Ut. p. Beregszász.”

A trianoni békéig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. Ekkor a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.

Népessége

• 1910-ben 751, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
• 2005-ben 885 lakosából 867 (98%) magyar.

Látnivalók

• Református temploma 14. századi eredetű, 1566-ban a tatárok felégették. Mai kőtemploma 1793-ban épült klasszicista stílusban. Fa harangtornya 18. századi.