Hetyen
| Hetyen (Гетен) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Mezőkaszony község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1270 | ||
| Irányítószám | 90222 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 761 fő (2011) | ||
| Népsűrűség | 595,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 103 m | ||
| Terület | 1,278 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetyen témájú médiaállományokat. | |||
Hetyen (ukránul Гетен (Heten), korábban Ліпове (Lipove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Beregszásztól 21 km-re északnyugatra fekszik. Közigazgatásilag a mezőkaszonyi kistérséghez tartozik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló Hetény személynév eredete vitatott. Egyes vélekedések szerint ez a magyar hét számnévnek a származéka. Más feltevés szerint a Hetény valamilyen népcsoport, törzs neve is lehet (l. Kiss Lajos: FNESz. I: 610-11).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1270-ben említik először „Heytin” néven a lónyai uradalom határjárásában, mint Angelus birtoka. 1566-ban feldúlták a tatárok és sokat szenvedett a Micze-patak és a Tisza áradásaitól is. 1607-től lett református a falu.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HETÉNY. vagy Hetyen. Elegyes falu Bereg Várm. földes Urai több Uraságok, fekszik Mező Kaszonyhoz nem meszsze, és annak filiája.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hettyén, magyar falu, Beregh vmegyében, Kaszonyhoz 1 1/2 órányira: 5 r. kath., 16 g. kath., 398 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. F. u. Bárczy, Bay, Lónyay s m. Ut. p. Beregszász.”[2]
A trianoni békéig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. Ekkor a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1910-ben 751, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
- 2005-ben 885 lakosából 867 (98%) magyar.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Református temploma 14. századi eredetű, 1566-ban a tatárok felégették. Mai kőtemploma 1793-ban épült klasszicista stílusban. Fa harangtornya 18. századi.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. május 9.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. május 9.
