Kispálos

Kispálos (Павлово)
Kispálos címere Kispálos zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Szolyvai járás (–2020)
Község	Polena község
Rang	falu
Alapítás éve	1400
Irányítószám	89311
Népesség
Teljes népesség	770 fő
Népsűrűség	76,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	299 m
Terület	10,05 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 38′ 52″, k. h. 22° 54′ 54″48.647777777778, 22.915
Kispálos Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispálos témájú médiaállományokat.

Kispálos (ukránul: Павлово) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Szolyvától észak-északnyugatra, a Pinye-folyó partján fekvő település.

Nevének eredete

A falu eredeti Paulova neve ruszin eredetű, az ukrán Павло (Pál) családnév birtokos származéka. Alapító kenézéről vagy első lakójáról nevezték el.

Története

A falu a 15. század első felében települt, 1444-ben „Paulyan” néven említik. 1568-ban „Pallowa”, 1640-ben „Paulova” formában írják a nevét.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PAULOVA. Orosz falu Bereg Vármegyében, földes Ura Gróf Schönborn Uraság, lakosai leginkább ó hitüek, fekszik Ploszkóhoz közel, mellynek filiája, határbéli földgye egyebet zabnál nem igen terem, réttyei hasznosak, legelőjök, és mind a’ kétféle fájok van, harmadik osztálybéli.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Paulova, orosz falu, Beregh vmegyében, Ploszkó fil. 101 g. kath., 3 zsidó lak. F. u. gr. Schőnborn. Ut. p. Munkács.”

1889-ben a Kismelnicsna és Paulova egyesítésével létrejött új falut a ruszin név magyarosításával „Pálos” néven jegyezték be. 1904-ben az országos helységnévrendezés során nevét „Kispálos”-ra módosították.

A trianoni béke előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, majd 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.

1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 1995-ben „Павловo” néven említik, ami a történelmi ruszin név visszavételével jött létre.

Népessége

1910-ben 575 lakosából 6 magyar, 138 német, 396 ruszin volt; ebből 13 római katolikus, 431 görögkatolikus, 131 izraelita volt.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei